✉️  hallermedical@gmail.com    📞  +36 20 2323 252

haller-medical-logo-szines-90
Keresés
Close this search box.

Az allergiás nátha tünetei, okai és kezelési lehetőségei

   Olvasási idő:  8 perc

Az allergiás nátha egy nagyon gyakori betegség, amit az orrnyálkahártya gyulladása vált ki. A hétköznapi nyelven szénanáthaként is ismert jelenség az esetek többségében nem veszélyes, de allergiás háttere miatt súlyosabb kórképek társulhatnak hozzá.

Mivel az allergiás nátha nemcsak szezonális lehet, hanem allergéntől függően akár állandósulhat is, ezért képes jelentős mértékben rontani az életminőséget. Kivizsgálása és kezelése tehát annak ellenére is nagyon fontos, hogy nem egy súlyos állapot.

Többféle típusa ismert, de bármelyik álljon a háttérben, elengedhetetlen egy fül-orr-gégészeti és allergológiai kivizsgálás ahhoz, hogy az allergiás nátha háttere megfelelően feltárható legyen.

Hogy milyen általános tulajdonságok és tünetek jellemzik az allergiás náthát, mik a kiváltó okai, egyáltalán miként kezelhető ez a betegség? Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk az allergiás nátháról!

Allergiás nátha

Mit nevezünk allergiás náthának?

Amint az már a bevezetőben is elhangzott, az allergiás nátha nem egy súlyos betegség, mégis rengeteg ember életét keseríti meg világszerte. Sokan nem is tudják, hogy ettől szenvednek, holott állandó orrfolyás és egyéb kellemetlen tünetek kínozzák őket.

Az allergiás nátha a légzőszerveket közvetlenül érintő probléma, ami a levegőben megtalálható allergének hatására alakul ki. Amennyiben valaki ezeket belélegzi és a szervezete érzékenyen reagál, akkor elindul az ellenanyagok termelése.

Ez jellemzően az orr és a torok nyálkahártyájának gyulladását idézi elő, amiből allergiás rhinitis alakul ki. Alapvetően két típusát különböztethetjük meg egymástól:

Szezonális vagy intermittáló rhinitis

Ez az allergiás nátha leggyakoribb formája. A statisztikák szerint csak Európában a lakosság mintegy 20 százaléka szenved tőle. A többség ezt nevezi szénanáthának, mert főként virágporok és gombaspórák a kiváltó okai.

Az ilyen allergiás rhinitis csak néhány hétig keseríti meg a páciensek életét, így akkor beszélhetünk róla, ha a tünetek legfeljebb egy hónapig észlelhetők és hetente legalább négy napon át tapasztalhatók a kellemetlenségek.

Állandó vagy perzisztáló rhinitis

Az állandó allergiás náthától jóval kevesebben szenvednek, mint a szezonális típustól. Minden olyan esetben erről van szó, ha a páciens több mint egy hónapon át tapasztalja a tüneteket egy évben, és hetente legalább négy napig érzi a kapcsolódó kellemetlenségeket.

Az ilyen típusú allergiás náthára általánosságban az jellemző, hogy nem pollenek, sokkal inkább háziporatkák, lisztatkák, állati eredetű allergének, gombaspórák vagy éppen élelmiszerek váltják ki a negatív hatásokat.

Miért szénanátha az allergiás nátha?

A szénanátha kifejezést biztosan mindenki jól ismeri a köznyelvből, ami valójában az allergiás nátha kevésbé szakszerű elnevezése. Mindemellett pedig sajnos már pontatlan is!

Őseink ugyanis a szénanátha kifejezést akkor használták, amikor bizonyos mezei munkálatok során, kaszáláskor, szénázáskor vagy éppen aratáskor a felszálló nagy mennyiségű pollen és egyéb allergén miatt a munkások napokon át tüsszögtek és folyt az orruk.

Egykoron tehát csak a gabonákkal vagy bizonyos füvekkel hozták párhuzamba ezt a reakciót, azonban az évtizedek alatt hatalmasat változott a világ, hiszen ma már szinte valamennyi virágpor által előidézett tünetegyüttesre használhatjuk a szénanátha kifejezést.

Ennek az oka, hogy az allergia egyfajta népbetegséggé vált, és egyre többen tapasztalják meg legalább szezonális formában a hozzá kapcsolódó kellemetlen panaszokat.

Milyen okok és tényezők idézhetik elő az allergiás náthát?

Az allergiás nátha bár nem egy súlyos állapot, mégis érdemes komolyan venni, hiszen az emberi immunrendszer ilyenkor téves reakciót ad olyan természetes anyagokra, amelyek valójában ártalmatlanok a szervezetre nézve.

A szervezet helytelenül allergénként azonosítja például a természet számára rendkívül hasznos virágport vagy gombaspórát, és ellenanyag termelésébe kezd, ami kellemetlen tünetek sokaságával járhat.

Egyelőre sajnos nem ismert pontosan, hogy milyen tényezők hatására alakul ki valakinél allergiás nátha, hiszen kortól és nemtől függetlenül bárkinél, sőt bármikor megjelenhet.

A megfigyelések szerint, ha a családban az egyik szülő allergiás valamire, akkor a gyerekeknél 25 százalékkal nagyobb a valószínűsége a kialakulásnak, sőt mindkét szülő érintettségénél ez az arányszám már 50 százalék.

A kutatások szintén összefüggést találtak az allergia kialakulása, valamint olyan tényezők között, mint a gyakori stressz, az eltúlzott tisztítószer-használat, valamint az éghajlatváltozás.

Milyen allergének válthatnak ki allergiás náthát?

Ha valaki hajlamos az allergiás nátha kialakulására, számos olyan allergénre oda kell figyelnie, amelyek kiválthatják ezt a kellemetlenséget. Lássuk a leggyakoribbakat:

  • virágok, fűfélék, gyomok és fák pollenjei;
  • penészgombák, valamint kültéri- és beltéri gombaspórák;
  • por- és lisztatka;
  • állati eredetű allergének (állatszőr, bőrdarabkák, testnedvek);
  • különféle légszennyező anyagok (szmog, cigarettafüst).

Milyen tünetei vannak az allergiás náthának?

A közhiedelemmel ellentétben az allergiás nátha nem említhető egy lapon a hagyományos náthával. Bár van egy nagyon tipikus tünetegyüttese, de a vizenyős orrfolyáshoz, a gyakori tüsszögéshez és az orrduguláshoz számos egyéb panasz társulhat.

Ezek a kísérőtünetek a következők lehetnek:

  • az orr-, a torok-, a szem és a szájpadlás kellemetlen viszketése, folyása, égő érzése;
  • az orrnyálka gyulladásából fakadó orrdugulás miatt jelentkező szaglásvesztés;
  • folyamatos köhögési inger, köhögés, torokkaparás, krákogás, torokfájás;
  • a szem duzzanata és kivörösödése;
  • fej- és fülfájdalom;
  • a garatba visszacsorgó orrváladék;
  • gyakori fáradtság, levertség, álmosság;
  • általános rossz közérzet.

A tünetek kialakulását alapvetően meghatározza, hogy milyen allergén áll a háttérben, és azzal milyen dózisban, illetve formában találkozott a páciens.

A szezonális allergiás nátha esetén például a legtöbbször csak az orrot érintő tünetek tapasztalhatók, tartós megjelenésnél viszont gyakrabban megfigyelhetők a fentiekben felsorolt kísérőtünetek, a szem érintettsége.

Az allergiás nátha tüneteinek fokozatai 

Az allergiás rhinitis tüneteinek legalább három szintjét különböztethetjük meg egymástól, így beszélhetünk:

  • enyhe,
  • közepes és
  • súlyos fokozatokról.

Enyhe állapotban az allergiás nátha nagyon kevés tünetet idéz elő, napi szinten csak egy-két órán át nehezíti meg az emberek életét, és mivel nem befolyásolja negatívan az alvást vagy a napi aktivitást, ezért nincs szükség kezelésre, anélkül is tolerálható.

Közepes fokozatnál a tünetek naponta már legalább két órán át tartanak, és az erőteljes orrdugulás, az orrlégzést érintő kellemetlenségek miatt az éjszakai pihenés és a napi aktivitás is nehézséget jelent. Ilyenkor már ajánlott alkalmazni valamilyen kezelést.

Súlyos allergiás nátha esetén a tünetek általában már több szervet is érintenek, szó szerint kínozzák a pácienst. Gyakori ilyenkor az orrfolyás mellett a köhögés és a nehézlégzés, ami a hétköznapi tevékenységeket és az alvást is ellehetetleníti, így minden esetben kezelésre van szükség.

Mikor forduljunk orvoshoz allergiás náthával?

Amint az már a fentiekből is kiderült, az allergiás nátha alapvetően nem egy olyan súlyos betegség, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Enyhébb panaszoknál a vény nélkül kapható készítmények, a házi praktikák is segíthetnek átvészelni a nehezebb időszakokat.

Vannak azonban olyan esetek, amikor elengedhetetlen az orvosi segítség.

Ilyen például, ha a fentiekben megnevezett tünetekből egyszerre többet tapasztalunk – köztük kísérőtüneteket is –, amelyek fennállása legalább egy hónapon keresztül megfigyelhető hetente legalább négy napon át.

Ezen felül mindig forduljunk orvoshoz allergiás náthával abban az esetben is, ha a tünetek annyira súlyosak, hogy azok már negatívan befolyásolják a hétköznapi tevékenységeket, a munkát, a tanulást, a szabadidős elfoglaltságokat vagy az alvást.

Hogyan diagnosztizálható az allergiás nátha?

Az allergiás nátha diagnózisa minden esetben egy összetett feladat. A szakorvosnak először is meg kell ismernie a beteg kórtörténetét, fel kell tárnia az örökletességi tényezőket és tisztában lennie a tünetekkel.

Elengedhetetlen az alapos fül-orr-gégészeti vizsgálat, aminek részeként az orr mellett a fül tükrözésére, valamint a garat és a gége megtekintésre egyaránt szükség van, sőt a nyaki nyirokcsomók állapota szintén segíthet bizonyos kórképek kizárásában.

A fizikai vizsgálat után a következő módszerek segíthetnek az allergiás nátha diagnózisában:

Speciális allergológiai vizsgálatok

Ide sorolhatók a különféle bőrpróbák, mint amilyen például a Prick teszt, ami képes hatékonyan és gyorsan kimutatni az allergiát. Összetettebb képleteknél vérvizsgálaton alapuló allergénkutatásra is szükség lehet.

Orrváladék laborvizsgálata

Leginkább más betegségek, leginkább fertőzések feltárása érdekében nagyon fontos, hogy a szakorvos az orrváladékot is ellenőrizze, illetve laborvizsgálatra küldje. A tünetek hátterében ugyanis baktériumok, de akár rosszindulatú elváltozások is meghúzódhatnak, így gyakran kell szövettani analízis.

Képalkotó vizsgálatok

Önmagában az allergia diagnózisa nem igényel képalkotó vizsgálatokat, ellenben bizonyos tünetek vagy nem tipikus panaszok esetén érdemes kizárni más betegségeket. Ebből a szempontból egy röntgen, egy CT vagy egy MRI nagyon hasznos lehet.

Légzésfunkciós vizsgálatok

Súlyosabb esetekben az allergiás nátha negatív hatást gyakorolhat a légzésfunkciókra is. Csakhogy egy ilyen tünet hátterét más probléma egyaránt kiválthatja, így sok esetben lehet indokolt egy légzésfunkciós vizsgálat – különösen asztmagyanú mellett.

Szaglásvizsgálat

Mivel az allergiás nátha egyik tünete a szaglásvesztés, ezért sok esetben szaglásvizsgálatot is kell végezni azért, hogy biztosan kizárhatók legyenek más problémák, és megkezdődhessen a betegség kezelése.

Hogyan kezelhető az allergiás nátha?

Ha a páciens újra teljes életet szeretne élni – hiszen hosszabb távon az enyhe tünetek is nagyon kellemetlenek lehetnek –, akkor elengedhetetlen az allergiás nátha megfelelő kezelése. Erre a következő lehetőségek kínálkoznak.

Megelőzés, elkerülés

A megelőzés az allergiás nátha esetében nem a tényleges prevenciót, mint inkább azt jelenti, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyek kiválthatják a tüneteket, illetve mindent megteszünk ennek a megakadályozása érdekében.

Példának okáért a légtisztító használata a lakásban, a napi rendszerességű hajmosás vagy az ágynemű gyakori mosása egy pollenallergiánál nagyon hatékony lehet, de poratka által előidézett allergiás náthánál a sok takarítás és a célzott atkamentesítés is sokat segíthet.

Ha a páciens állatallergiától szenved, akkor a háziállatok izolálása lehet jó megoldás, de minden esetben fontos az irritációt kiváltó anyagok elkerülése és a dohányzásról való leszokás.

Gyógyszeres kezelés

Ha erősebbek a tünetek, akkor a szakorvos gyógyszeres kezelést javasol. Tudni kell, hogy ez minden esetben csak tüneti kezelés lesz, ami rendszerint a lépcsőzetesség elvét követi.

Ha valaki tudja például, hogy milyen pollenre allergiás, javasolt már megjelenése előtte elkezdeni a gyógyszer adagolását.

Ezen a téren különösen jó hatás érhető el az antihisztaminokkal, a kortikoszteroidokkal, valamint az olyan helyi hatást kiváltó szerekkel, mint amilyen a huzamosabb ideig alkalmazható orrspray.

Immunterápia

Az immunterápia akkor jó döntés, ha hosszútávú megoldást keresünk az allergiás nátha kezelésére. Ilyen esetben éveken át kell folyamatosan növekvő adagban terhelni a szervezetet a problémás allergénekkel azért, hogy kialakuljon egyfajta természetes védelem.

Alternatív gyógymódok

Természetesen különféle alternatív gyógymódok is ismertek az allergiás nátha kezelése kapcsán. Ilyen például az orrüreg rendszeres átmosása sósvizes oldattal, egy sóbarlang felkeresése vagy egy sólámpa alkalmazása.

Lehetnek szövődményei az allergiás náthának?

Az allergiás nátha megfelelő kezelése – még enyhe tüneteknél is – nagyon fontos, hiszen elhanyagolva nagyon sok szövődménye lehet, amelyek már komolyabb odafigyelést igényelnek.

Az egyik legsúlyosabb szövődmény az orrnyálkahártya krónikus gyulladása, de felnőtteknél nem ritka, hogy akut és krónikus arcüreggyulladást is előidéz az ilyen típusú allergia, gyerekeknél pedig a középfülgyulladás okozhat gondot a fejletlen fülkürt miatt.

Ezen felül az allergiás nátha okozhat alvászavarokat – így például alvási apnoét –, légzési rendellenességeket, ebből kifolyólag szájlégzést, a fülkürt működéséhez kapcsolódó zavart, valamint gyakori orrvérzést is.

Ha asztmás betegnél alakul ki allergiás nátha, az súlyosbíthatja a tüneteket, az alvásra gyakorolt rossz hatás miatt pedig gyakori fáradtságot, valamint az iskolai és a munkahelyi teljesítmény romlását idézheti elő.