Valamennyi daganatos betegségről elmondható, hogy a célzott szűrővizsgálatok elősegítik a kapcsolódó elváltozások korai feltárását. Ehhez azonban elengedhetetlenek az olyan laborvizsgálatok, amelyek specifikus tumormarkereket mérik.
A nőgyógyászati daganatok feltárásakor például olyan markerek értékeit kell ellenőrizni, mint a HE-4, az AFP, a CA 15-3, a CEA, a TPS vagy az aktuális cikkünkben tárgyalt CA-125, amelyek kivétel nélkül bizonyos elváltozásokra engednek következtetni a szervezetben.
A CA-125 például a petefészekrák egyik legáltalánosabb tumormarkere (az AFP és a HE-4 mellett), így a laborvizsgálatok során nagyon gyakran lehet szükség – pláne bizonyos tünetek esetén – ennek az értéknek a feltárására.
Mivel a laboreredmények értelmezése gyakran gondot okoz, ezért a GPT, a HCG érték és az alkalikus foszfatáz után aktuális cikkünkben a CA-125 tumormarker bemutatását céloztuk meg, így az alábbiakban összegyűjtöttük az ide kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Mi az a CA-125?
A CA-125 az egyik leggyakrabban vizsgált hasznos tumormarker, amely a nőgyógyászati daganatok, azon belül is főként a petefészekrák feltárásában, valamint a kapcsolódó kezelések követésében játssza a legfontosabb szerepet.
Önmagában ritkán értelmezhető, általában más laboreredményekkel együtt vizsgálják. Konkrétan a CA-125 egy fehérjetípus, amely az emberi szervezetben a nyálkahártya legfontosabb alkotóeleme.
Mégis a petefészekrák tumormarkereként alkalmazzák, mert a kérdéses daganattípus kialakulásakor koncentrációja jelentős mértékben megemelkedik az emberi szervezetben, így a normál értékhez viszonyítva akár 80 százalékkal is magasabb lehet.
Fontos ugyanakkor már itt az elején kiemelni, hogy a megnövekedett CA-125 érték nemcsak rákos elváltozást jelezhet, hiszen medencegyulladás, endometriózis, terhesség, de még a menstruáció is megnövelheti mennyiségét a vérben.
Emiatt a laborvizsgálat kiértékelése ilyen esetekben más diagnosztikai eljárásokkal és eredményekkel együtt történik.
Mit nevezünk tumormarkernek?
Amint az imént már leírtuk, a CA-125 egy tumormarker, aminek a jelentésével sokan nincsenek tisztában.
Tumormarkernek nevezzük azokat az anyagokat – általában fehérjéket és hormonokat –, amelyeknek a mennyisége daganatos kórképek esetén jelentősen megemelkednek a szervezeten belül, ezért korai felismerésre, diagnózisra vagy egy kezelés követésére is alkalmasak.
A tumormarkereket nagyon gyakran a daganatok termelik, de kimutatásuk testnedvekből a legegyszerűbb, így specifikus laborvizsgálattal vérből vagy vizeletből. A CA-125 mennyisége például a vénás vérből mutatható ki a legkönnyebben.
Rengeteg tumormarkert ismerünk, amelyek bizonyos rákos elváltozásokat jelezhetnek a szervezetben, azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek kimutatása soha nem elég egy diagnózis felállításához.
Amennyiben a laborvizsgálat a CA-125 emelkedett szintjét mutatja, minden esetben képalkotó diagnosztikák elvégzésére, valamint biopsziára lehet szükség a konkrét diagnózishoz, illetve a kapcsolódó kezelések elindításához.
Mekkora CA-125 érték mellett kell daganatra gyanakodni?
A CA-125 értékének megnövekedése tehát a petefészekrák kialakulására utalhat a szervezeten belül, azonban a prevenció vagy a diagnózis helyett az orvostudomány inkább a betegség követésére alkalmazza.
Ettől függetlenül azonban nem árt tisztában lenni azokkal az értékekkel, amelyek gyanúra adhatnak okot. Tumormarkerként a CA-125 nagyjából 30-35 U/ml-ig képvisel normál értéket, amikor a petefészek egészséges és nincs semmilyen kísérőbetegség sem.
Amennyiben a laborvizsgálat ennek az eredménynek a nyolc-tízszeres növekedését mutatja, vagyis a számok elérik a 300 U/ml-t, az már minden esetben valamilyen elváltozásra utal, de jellemzően inkább csak jóindulatú problémára.
Rosszindulatú daganat gyanúja csak ennél magasabb értékek esetében merül fel. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni, hiszen előfordulhat, hogy a háttérben nem rákos elváltozás, hanem endometriózis áll.
Miért szükséges a CA-125 mellett gyakran a HE-4 ellenőrzése is?
Mivel a laborvizsgálati eredmények, egy emelkedett CA-125 érték önmagában nem elegendő a diagnózishoz, de még ahhoz sem, hogy megállapíthassuk az elváltozás jó-, illetve rosszindulatú jellegét, ezért gyakran más eredményeket is be kell vonni.
A CA-125 mellett ezért szükség lehet a HE-4 érték kimutatására is, hiszen a két számadat alapján egy gyakorlott szakorvos nagy eséllyel meg tudja állapítani, hogy ártalmatlan elváltozás vagy rosszindulatú daganat áll az eltérések hátterében.
Csak petefészek rákra utalhat az emelkedett CA-125 érték?
Már fentebb is írtuk, hogy a magasabb CA-125 érték miatt nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, gyakran egészen más jellegű, sok esetben nem is nőgyógyászati betegségek állnak a háttérben.
Sőt, az esetek döntő többségében nem a diagnózis felállítása a cél a kapcsolódó laborvizsgálattal, sokkal inkább a kezelés hatékonyságának követése.
A magasabb CA-125 érték ennek megfelelően a petevezeték, az ovárium, az endometrium, de a hasnyálmirigy és a máj rosszindulatú daganatos elváltozásai esetén is képes megnövekedni.
Ezen felül a terhesség, a menstruáció, a máj- és hashártyagyulladás, de az endometriózis, sőt bizonyos tüdőbetegségek mellett szintén növekedés tapasztalható, ezért elengedhetetlen más eredményekkel vagy diagnosztikai módszerekkel kiegészíteni a vizsgálatot.
Mikor javasolt ellenőrizni a CA-125 értéket laborvizsgálattal?
Miután a CA-125 egy nőgyógyászati tumormaker, ezért fontos, hogy a nők még panaszmentes állapotban is rendszeresen ellenőrizzék a kapcsolódó értékeket.
Lényeges, mert a legtöbb nőgyógyászati daganat, így például sem az emlő-, sem a petefészekrák nem okoz tüneteket kezdeti stádiumban.
Bár a CA-125 ma még nem kapcsolódik a prevencióhoz, a legtöbb laborvizsgálaton más értékekkel együtt történik a kimutatása, és ilyenkor fontos lehet a teljes összképhez, a precíz diagnózis felállításához.
Lássuk az alábbiakban azt a négy okot, amikor erősen javasolt a CA-125 érték rendszeres vizsgálata:
Genetikai hajlam
Ha a családban fordult már elő korábban petefészekrák a közeli női rokonság körében, akkor azt nem szabad figyelmen kívül hagyni és mindent el kell követni a megelőzés, a korai felismerés érdekében.
Bár a CA-125 értéket manapság még nem, vagy csak nagyon ritkán használják megelőzési célzattal – erről később bővebben is írunk –, ha a genetikai hajlam adott, ezt is érdemes évente ellenőrizni egy komplex laborvizsgálattal.
Petefészekrákra utaló tünetek
Korai stádiumban a petefészekrák nem okoz tüneteket, később azonban több olyan panasszal járhat, amelyek tipikusnak tekinthetők. Ilyen a haspuffadás, a vérzészavar vagy a deréktájékon megjelenő állandó fájdalom.
Mivel ezek a petefészekrák legáltalánosabb tünetei, ezért nagyon lényeges a tumormarker vizsgálat, hiszen a CA-125 érték drasztikus emelkedése a fenti panaszok mellett megerősíthetik a szakorvost a rosszindulatú elváltozás fennállása kapcsán.
Menopauza
A menopauza után nagyon sok nő nem jár el rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatra, holott ilyenkor egyaránt nagy szükség lenne rá. A daganatos elváltozások megjelenésének ugyanis ebben a korban ugyanolyan nagy vagy még nagyobb az esélye, mint korábban.
A változókort követően tehát még fontosabb lehet évente elvégeztetni olyan laborvizsgálatokat, amelyek tumormarkereket, esetünkben CA-125 értéket is szűrnek, hiszen ezzel nagyon súlyos állapotokat lehet megelőzni.
Kezelés monitorozása és állapotkövetés
A CA-125 érték folyamatos ellenőrzésére leginkább már kialakult betegség esetén van a legnagyobb szükség.
Kialakult petefészekrák kezelésekor ugyanis az egyik legjobb mérőszámot jelenti ahhoz, hogy a szakorvosok ellenőrizni tudják az alkalmazott módszerek hatékonyságát, ezzel monitorozva a beteg állapotát.
Lényeges szerepe van továbbá az állapotkövetésben is. Ha a páciens a petefészekrák kezelése után tünetmentes, a CA-125 értékének változásával lehet követni és vizsgálni a betegség kiújulását.
Megelőzésre és korai felismerésre is alkalmas a CA-125 érték?
Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos beszélnünk a CA-125 érték kapcsán a prevenciós tulajdonságokról is.
Egyrészt azért, mert sokan félreértik szűrővizsgálati jelentőségét, másrészt pedig azért, mert több kutatás is készült azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne felhasználni megelőzési célzattal.
A nőgyógyászati daganatok időben történő felismeréséhez ugyanis olyan tesztekre lenne szükség, amelyek non-invazív jellegük mellett specifikusak és különösen érzékenyek a tumorra nézve. Ehhez a tumormarkerek a legtöbbször jó hátteret nyújtanak.
A CA-125 esetében a problémát az jelenti, hogy nem túl szenzitív, azaz nemcsak rosszindulatú elváltozások esetén növekedhet meg a szintje, hanem jóindulatú betegségeknél is emelkedő értéket mutathatnak az eredmények.
A petefészekrákkal diagnosztizált pácienseknél ugyanis a CA-125 érték csak nagyon késői stádiumban, már előrehaladott rosszindulatú elváltozásnál emelkedik meg jelentősen.
Egyes tanulmányok szerint azonban ez a tumormarker a jövőben mégis fontos szerephez juthat a megelőzés tekintetében.
A sorozatos CA-125 szűrés eredményes lehet prevenciós jelleggel is
Az eddigi legátfogóbb petefészekrák szűrési tanulmány alapját egy 2001 és 2012 között végzett kutatás adta, amelyen több mint 46 ezer, 50 év feletti nőt vontak be. A cél az volt, hogy minden résztvevőnél évente egy alkalommal meghatározzák a CA-125 szintjét.
A vizsgálat során azokat a nőket a fokozott kockázatú csoportokba helyezték, akiknél a korábbi méréshez viszonyítva jelentős növekedést mutatott a kérdéses tumormarker szintje, majd másfél hónappal később megismételték a laborvizsgálatot, sőt hüvelyi ultrahangot is végeztek.
Természetesen volt közepes kockázati csoport is – itt 12 hetes ismétléssel történt az újbóli laborvizsgálat és az ultrahang –, míg a normál kockázati csoportba sorolt pácienseknek nem volt más teendőjük.
A kutatás eredményei alapján kiderült, hogy ezzel a módszerrel a hagyományos határértékre épülő megoldásokhoz viszonyítva legalább kétszer annyi petefészekrákos esetet lehetett idő előtt feltárni, ami a jövőre nézve átértékelheti, fontosabbá teheti a CA-125 rendszeres mérésének prevenciós jellegét.
