A fül-orr-gégész a fülek, az orr, valamint a gége és a torok betegségeivel, illetve különféle rendellenességeivel foglalkozik.
Mivel nagyon komplex szervekről van szó, amelyek a diagnózis tekintetében átfedésben állhatnak egymással, illetve akár a test más részeivel is, ezért a fül-orr-gégészet egyike a legösszetettebb tudományágaknak.
Az egyszerű megfázásoktól és felsőlégúti fertőzésektől kezdve, a hallás- és szaglásproblémákon át, a kapcsolódó szerveket érintő daganatos elváltozásokig bezáróan a fül-orr-gégészeknek minden területet ismerniük kell.
A diagnosztizáláshoz és a kezeléshez a fül-orr-gégészek ma már rengeteg speciális módszerrel rendelkeznek, a gyógyszeres terápiák mellett pedig gyakran végeznek sebészeti beavatkozásokat is.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit a fül-orr-gégészetről tudni kell, illetve tudni lehet.
Mivel foglalkozik egy fül-orr-gégész?
Amint azt a bevezetőben is írtuk, a fül-orr-gégész szakorvosoknak rengeteg területet kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy fényt deríthessenek a páciens által tapasztalt tünetek hátterére.
Amennyiben egy általános fül-orr-gégészeti vizsgálat történik, akkor az orvos ellenőrzi a füleket, az orr- és melléküregeket, a nyaki régiót, de természetesen a szájüreget, a nyálmirigyeket, valamint a gégét és a garatot egyaránt.
Egy ilyen vizsgálaton a fül-orr-gégész komplett anamnézist készít. Megismeri a korábbi betegségeket, kezeléseket, valamint az aktuális panaszokat, majd ezek függvényében állítja fel a diagnózist, illetve küldi tovább a beteget célzott vizsgálatra, esetleg irányítja másik szakághoz.
Hogy mennyire sokoldalú feladatkör tartozik a szakrendeléshez, azt jól mutatja, hogy az egészen enyhe tünetektől kezdve (mint amilyen például a köhögés, az orrfolyás vagy az állandó orrdugulás), az olyan súlyos problémáknál is fel kell ismerniük a panaszokat, mint a fejet vagy a nyakat érintő daganatos elváltozások.
Eldugult orr, állandó horkolás, fájdalmas nyelés, megváltozott beszédhang, rekedtség, fülzúgás vagy visszatérő torok- és mandulagyulladás. Csak néhány azok közül a tünetek és betegségek közül, amelyeket a fül-orr-gégész szakorvosnak fel kell ismernie, illetve gondoskodnia a terápiáról.
Ennek az iránya szintén sokoldalú lehet, hiszen előfordulhat, hogy egyszerű gyógyszerekkel orvosolható a baj, de a háttérben allergológiai-, sebészeti- sőt életmódváltást igénylő terápiára is szükség lehet.
Milyen betegségekkel és problémákkal forduljunk fül-orr-gégészhez?
Már a fentiek alapján is nyilvánvalóvá válhatott, hogy miután a fül-orr-gégészet nagyon sokoldalú ágazat, ezért a kapcsolódó tünetek, betegségek és egyéb problémák még összetettebb témakört képviselnek.
Az alábbiakban összegyűjtöttük közülük a legáltalánosabbakat!
Fertőzéses eredetű problémák
Különösen az őszi és a tavaszi szezonban nagyon gyakori, hogy a fül-orr-gégészek fertőzéses eredetű betegségekkel találkoznak. Lássunk ezek közül néhány gyakoribbat:
Heveny torok- vagy mandulagyulladás
Ezt a betegséget a legtöbbször valamilyen kórokozó idézi elő. Általában vírus, de különösen a súlyosabb esetek mögött baktériumok is állhatnak. Gyakori, hogy az ilyen típusú gyulladás gyerekeknél, tinédzserkorúaknál vagy fiatalabb felnőtteknél jelentkezik.
Nagyon általános tünetei vannak, így a torokfájás, a nyelési nehézség, a köhögés, a láz, a fejfájás, ritkán a fülfájás kivétel nélkül ide sorolhatók.
Amennyiben bakteriális háttérről beszélünk, az egyik legsúlyosabb formájának a tüszős mandulagyulladást tekinthetjük, amit minden esetben csak és kizárólag antibiotikummal lehet orvosolni.
Gyógyszeres kezeléssel a heveny torok- vagy mandulagyulladás jól kezelhető, de amennyiben a kellemetlenség rendszeresen visszatér, a szakorvos a mandulák műtéti úton történő eltávolítását javasolhatja.
Mandula körüli tályog
Tályog rendszerint akkor alakulhat ki a mandula körül, ha a visszatérő gyulladásos állapotot félrekezelték vagy a páciens nem foglalkozott az elkerülésével.
Ez ugyanis az idült mandulagyulladás legsúlyosabb szövődménye, ami a legtöbbször azonnali sebészeti beavatkozást, avagy a mandula eltávolítását igényli.
Középfülgyulladás
A középfülgyulladás hátterében is rendszerint valamilyen kórokozó által előidézett fertőzés található. Megfelelő kezelés mellett néhány nap alatt elmúlik még akkor is, ha nemcsak a középfül, hanem a hallójárat egyaránt érintett a gyulladásban.
Nagyon kellemetlen tünetek társulnak hozzá. Ilyen a fülfájás, ami lehet éles vagy tompa, valakinél azonban inkább égő érzetet idéz elő, ami állandósulhat, de időszakossá is válhat. A legtöbbször csak az egyik fül érintett, noha előfordulhat, hogy mindkettő egyszerre gyullad be.
Általában fertőzés váltja ki, de gyulladás és sérülés is állhat a háttérben, sőt a fülzsír vagy a hallójáratba kerülő idegen tárgy szintén előidézheti. Amennyiben a fül és a torok egyszerre fájnak, a háttérben légúti fertőzés gyanújáról beszélhetünk.
Nem fertőzéses eredetű problémák
A fül-orr-gégész természetesen nem csak fertőzéses eredetű problémákkal foglalkozik. Sőt, talán sokkal gyakrabban keresik fel a szakrendelést nem fertőzéses hátterű tünetekkel. Lássunk ezek közül néhány általánosabbat!
Füldugulás
A füldugulás egy nagyon tipikus tünet, amivel az emberek gyakran fordulnak fül-orr-gégészhez. Bár előidézheti középfülgyulladás vagy felsőlégúti megbetegedés is, a legtöbbször azonban inkább nem fertőzéses eredetű betegség áll a háttérben.
Ilyen például a fülzsír felgyülemlése, a fülzsírdugó kialakulása, aminek vannak hajlamosító tényezői, így például a túl szűk vagy túl szőrös hallójárat, az elégtelen fültisztítási szokások, esetleg a járat bőrszövetének túlzott faggyútermelése.
A hallójárat rendszeres eltömítése szintén kiváltó ok lehet, így aki gyakran használ füldugót, fülhallgatót, hallókészüléket vagy fültisztító pálcikával tisztítja a fülét, az szintén gyakran megtapasztalhatja a füldugulással járó kellemetlenségeket.
Ha a fülzsír felgyülemlése áll a háttérben, azt olyan tünetek kísérhetik, mint a fülfájás, a kellemetlen viszketés és a nyomásérzés a fülben, de hallásromlás, szédülés, sőt fülzúgás is felléphet.
Ezen felül a túl sok fülzsír lerakódása gyulladások kialakulására egyaránt hajlamosíthatja a pácienst.
Fontos: amennyiben füldugulást észlelünk, forduljunk mielőbb szakemberhez, mert a hallójárat tisztítására vagy felszabadítására szolgáló törekvések rendszerint súlyosbíthatják a problémát.
Orrdugulás
Az orrdugulás egy nagyon kellemetlen tünet, ami rengeteg embernek okoz gondot. Hátterében az allergiától kezdve, az orrpolipon át, az idült gyulladásig bezárólag rengeteg elváltozás meghúzódhat.
Az orrspray vagy az orrcsepp ideig-óráig megoldást nyújthat rá, azonban kiemelendő, hogy egy hétnél tovább ne használjuk rendszeresen ezeket a készítményeket. Ennek az oka, hogy nyálkahártya károsodás, sőt függőség is kialakulhat, ami újabb nehezen kezelhető probléma.
A fül-orr-gégész szakorvos képes alapos kivizsgálás útján feltárni az orrdugulás pontos okát, majd a megfelelő kezelésekkel, általában gyógyszeres terápiával, ritkán sebészeti beavatkozással megszüntetni ezt a kellemetlen jelenséget.
Az orrdugulás kiváltó okai:
- Az orrdugulást a legtöbbször fertőzés vagy allergia váltja ki. Normál esetben ugyanis az orr nyálkahártyája finoman nedves, de ilyen esetekben gyakran sűrű vagy nagyobb mennyiségű nyák termelődik, ami átlátszó ugyan, de így is akadályozza az orrlégzést. Ha nátháról vagy felsőlégúti fertőzésről van szó, a váladék általában sűrűbb, illetve sárgás, esetenként zöldes árnyalatú.
- Az orrsövényferdülés szintén olyan betegség, ami kiválthat orrdugulást. Ez a szerv az orr középső részén helyezkedik el, ami két egyforma részre osztja a szaglószervet. Amennyiben ez elferdül, az negatívan befolyásolja az orrlégzést, de a beszédre, sőt a rágásra is rossz hatással van.
- Bár betegség esetén nagy segítség, indokolatlanul nagy mennyiségben és huzamosabb ideig történő alkalmazása esetén az orrspray is okozhat orrdugulást a nyálkahártya károsodása és duzzanata miatt.
Idült orrmelléküreg gyulladás
Az idült orrmelléküreg gyulladás egy nagyon kellemetlen betegség, aminek a hátterében számos ok meghúzódhat, de a kiváltó tényezők gyakran ismeretlenek. Tünetei az orrdugulás, a fájdalom és a hátsó garatnál jelentkező váladékcsorgás.
Minden esetben alapos utánajárást igényel, aminek részeként a fül-orr-gégész szakorvos endoszkópos vizsgálattal és CT-vel feltárja az orrmelléküreget. Általában gyógyszeres kezeléssel orvosolható, de előfordulhat, hogy csak az endoszkópos sebészeti eljárás segíthet.
Horkolás
Bár sokan nem tekintenek rá betegségként vagy fül-orr-gégészeti problémaként, márpedig a horkolás hátterében általában a szakághoz kapcsolódó elváltozások állnak.
Ennek az oka a horkolás megértését követően nyilvánvalóvá válik. Ez a kellemetlen hang ugyanis a száj, az orr vagy a torok vibrálásából eredeztethető, aminek mértéke, gyakorisága és hangereje egyénenként változhat.
Sajnos kevesen tudják, de a horkolás befolyást gyakorol az alvásra, ezáltal az életminőségre, hosszabb távon pedig nagyon súlyos szövődményeket idézhet elő. Hátterében nagyon súlyos betegség, az alvási légzéskimaradás is meghúzódhat, amikor a légutak másodpercekre elzáródnak, ezáltal az agy oxigénellátása romlik.
Hatására az érintett személyek fáradtabbak lesznek a hétköznapokban, csökken a koncentrációs képességük. Sőt olyan súlyosabb betegségek kockázatát is megnövelik vele, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy a magas vérnyomás.
A horkolás kivizsgálása egy többlépcsős folyamat, amihez elengedhetetlen az alvás-monitorozás.
A megoldáshoz gyakran elegendő az alvásterápia, esetleg bizonyos orvosi segédeszközök alkalmazása. Néha kisebb beavatkozásokra is szükség lehet, amelyek az orrsövény, az orrkagylók, az orrmandula, illetve a gégefedő, a mandulák vagy a garatívek korrekcióját tehetik indokolttá.
Daganatos megbetegedések
Mint a legtöbb szakág, úgy a fül-orr-gégészet is foglalkozik rosszindulatú elváltozások kezelésével. Egészen pontosan a fej- és a nyaki daganatok kapcsolódnak ide, amelyek feltárása, diagnózisa és gyógyítása szintén az ágazat feladata.
Mindez annak ellenére is igaz, hogy a daganatos betegségek sok esetben nagyon összetettek, ezért szinte minden esetben szükség van más szakágak bevonására is a teljes gyógyulás érdekében.
A fül-orr-gégészeten jellemzően a következő daganatos megbetegedésekkel foglalkoznak:
- szájüregi rák (ajak, nyelv, íny, szájpadlás);
- gégerák;
- garatrák;
- nyálmirigy rák;
- orrüregi- és melléküregi rák;
- pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy rák.
Egyéb problémák
A fentiekben elhangzottakon felül a fül-orr-gégészet természetesen rengeteg más egyéb betegséggel és problémával foglalkozik még. Ez különösen abban az esetben igaz, ha különválasztjuk tőle a gyermek fül-orr-gégészetet!
A gyermekeknél például még a megkésett beszédfejlődés esetén is nagy szükség lehet arra, hogy egy fül-orr-gégész alaposabban kivizsgálja a háttérben meghúzódó szervi okokat.
Ezen felül a fül-orr-gégészethez tartoznak a különféle pajzsmirigy betegségek, valamint a struma megfelelő ellátása, de a jóindulatú daganatokeltávolítása is, legyenek azok akár a fültőmirigyen, akár a nyakon, a gégén vagy a fülön.
Hangsúlyozandó azonban, hogy a szakág orvosai a gyakorlatban ennél sokkal több problémával foglalkozhatnak, hiszen rengeteg olyan ritkább betegség ismert, amelyek ehhez a szakterülethez tartoznak. Ilyen például egy nyálmirigy-gyulladás vagy egy fülkürt elzáródás is többek között.
Tünetek, amelyek fül-orr-gégészeti kivizsgálást indokolnak
A fenti betegségek ismertetésénél már rengeteg különféle tünetet is megemlítettünk. Azonban érdemes külön kitérni arra, hogy melyek azok a panaszok, amik haladéktalan fül-orr-gégészeti kivizsgálást indokolnak a páciensek részéről:
- általános megfázás és felsőlégúti megbetegedés, fül- vagy torokfájdalommal kiegészülve;
- megfázás és egyéb kísérőbetegség nélküli rekedtség, állandó köhögés, ami két-három hét után sem akar enyhülni;
- krónikussá váló torok- vagy mandulagyulladás;
- tartós orrdugulás, illetve állandó orrváladékozás;
- fülzúgás, szédülés vagy halláscsökkenés, amelynek mértéke napok után sem csökken;
- a nyaki nyirokcsomók fájdalmas vagy fájdalmatlan duzzanata, esetleg a már meglévők növekedése;
- állandó nyelési nehézségek és kellemetlen gombócérzés a torokban;
- visszatérő középfülgyulladás, ami intenzív tüneteket produkál;
- ismeretlen eredetű duzzanatok az arcon vagy a nyakon, amelyek nem köthetők megfázáshoz és egyéb fertőzéshez;
- gyakori heves orrvérzés;
- állandó horkolásból fakadó alvászavarok és légzésnehézségek;
- allergiás panaszok;
- fájdalom, gyakori égő érzés a mellkasban, ami nehézlégzéssel párosul.
Vizsgálatok és kezelések a fül-orr-gégészeten
Ahhoz, hogy a fül-orr-gégészeten pontos diagnózis születhessen és a páciens meggyógyulhasson, különféle vizsgálatokra és kezelésekre van lehetőség.
Itt fontos kiemelni, hogy az alábbiakban kiemelteken felül lehetnek specializált esetek, de a legtöbb fül-orr-gégészeten ezek vizsgálatok és kezelések többnyire elérhetők.
Vizsgálatok
Endoszkópia
Az endoszkópia a fül-orr-gégészek egyik leghatékonyabb eszköze abban az esetben, ha a mélyen futó járatokat szeretnék feltárni. Két típusa létezik, így beszélhetünk rhinoszkópiáról és otoszkópiáról.
Előbbi az orr endoszkópiát takarja és az orrjáratok, valamint az orrüreg alapos áttekintésére ad lehetőséget. Utóbbi ezzel szemben a fül endoszkópiáját jelenti, ami a fülcsatornát és a dobhártyát tudja feltárni a kezelőorvos számára.
Képalkotó módszerek
Mivel a fül-orr-gégész által vizsgálat szervek egy jelentős része nem látható, ezért nagyon gyakran szükséges képalkotó módszereket alkalmazni a pontos diagnózis érdekében.
Ez lehet röntgenfelvétel, de CT- vagy MRI vizsgálat is. Az ultrahang ritkábban jellemző ezeken a testtájakon, legfeljebb a nyaki régióban alkalmazzák, de a három nevesített diagnosztikai módszer is ideális a kisebb-nagyobb elváltozások feltárására.
Prick-teszt
A Prick-teszt az allergia feltárását teszi lehetővé a fül-orr-gégészek számára. Gyakran előfordul ugyanis, hogy bizonyos allergiás reakciók a fülben, az orrban vagy a torokban okoznak kellemetlen tüneteket. A kiváltó allergén feltárásával jellemzően a panaszok is megszüntethetők.
Kezelések
Gyógyszeres kezelés
A legtöbb fül-orr-gégészeti megbetegedés nagyon jól gyógyítható gyógyszeres terápiával. Különösen gyakran kell alkalmazniuk a szakorvosoknak antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, valamint antihisztaminokat és szteroidokat.
Sebészeti beavatkozás
Bizonyos esetekben elengedhetetlen a sebészi beavatkozás azért, hogy a páciens tartósan megszabadulhasson kellemetlenségeitől. Általános sebészeti beavatkozásnak nevezhető ezen a téren a mandula eltávolítása, az orrsövény korrekciója vagy éppen a gége- és a torokrák kezelése.
Immunterápia
Immunterápiára jellemzően akkor van szükség, ha a páciens allergiától szenved. A tüneteket nagyon hatékonyan háttérbe lehet szorítani a megfelelő kezelésekkel, azonban tartós megoldás csak az ilyen típusú terápiától várható.
Hang- és beszédterápia
Előfordulhat, hogy valakinek olyan súlyos beszédhibái és hangképzési zavarai vannak, amelyek csak speciális hang- és beszédterápiával orvosolhatók. Ez szintén a fül-orr-gégész feladata!
Egyéb kezelések
A fül-orr-gégészeten gyakran van szükség olyan kezelésekre, amelyek valójában nem is sorolhatók ebbe a kategóriába, mégis rengeteget segíthetnek a prevencióban, illetve a páciensek állapotának javításában.
Ilyen például az életmódváltásra, az egészséges táplálkozásra való törekvés megtámogatása, a dohányzásról való leszokás elősegítése vagy a stressz szintjének mérséklése. Akárcsak a súlyosabb eseteknél, úgy a kezeléseknél is gyakran szükség lehet más szakágak bevonására.
Milyen szakágakkal kell gyakran együttműködnie a fül-orr-gégészetnek?
Mint azt fentebb már többször is leírtuk, a fül-orr-gégészetnek gyakran együtt kell működnie más szakágakkal ahhoz, hogy a páciens kezelése eredményes lehessen. Lássuk, hogy melyek ezek!
Onkológia
A daganatos elváltozások esetén elengedhetetlen, hogy a diagnózis és a kezelés is onkológus szakorvos bevonásával történjen.
Neurológia
Rengeteg olyan fül-orr-gégészeti kórkép ismert, aminek a hátterében neurológiai elváltozás húzódik meg. Ilyenek például a szédülés vagy éppen az arc idegeihez kapcsolódó problémák, amelyeknek már a feltárását is megkönnyítheti egy neurológus szakorvos.
Sebészet
A feji és a nyaki régiót nagyon sok olyan deformitás vagy trauma érheti, amikor sebészi beavatkozásra van szükség. Ez a daganatos elváltozások eltávolításával egyetemben mindig a sebészet feladata. Egy külön ága a plasztikai sebészet, ami az arc és a nyak esetében szintén gyakran kap szerepet bizonyos esztétikai elváltozások helyreállításakor.
Allergológia és immunológia
A fület, az orrot és a torkot is érintő allergiás reakciók feltárása minden esetben a fül-orr-gégész feladata, ehhez azonban elengedhetetlen olyan szakágak bevonása, mint az allergológia és az immunológia, amelyek a kezelést is elősegítik.
Gasztroenterológia
Az emésztőszervi megbetegedések gyakran vannak hatással a torokra, a nyaki régió szerveire, sőt egy reflux sok esetben még a szájüregben is előidézhet jelentős elváltozásokat. Emiatt a gasztroenterológia egyre gyakrabban játszik szerepet a fül-orr-gégészet társszakágai között.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat menete
Mivel az egyik legösszetettebb szakág, ezért a fül-orr-gégészeti vizsgálatnak a menete leginkább attól függ, hogy melyik szervet érinti. Az alábbiakban ezért külön-külön kitértünk az egyes esetekre:
A fül vizsgálatának menete
Ha a fülek ismeretlen eredetű problémái merülnek fel, akkor a fül-orr-gégész szakorvos jellemzően elvégzi az általános állapotfelmérést. Kérdéseket tesz fel a tünetekre vonatkozóan, majd egy otoszkóppal vagy fültölcsérrel feltárja a hallójáratot, a dobhártyát.
Ha fizikai akadály vagy látható elváltozás áll a háttérben, az ilyenkor rögtön láthatóvá válik. Amennyiben halláscsökkenésről van szó, ezt követően mindig speciális hallásmérésre van szükség, amihez célzott eszközök állnak a szakorvosok rendelkezésére.
Vannak olyan fülproblémák, amelyek képalkotó vizsgálatot igényelnek a diagnózishoz, így például CT-t vagy MRI-t, amelyek fel tudják tárni a mélyebben fekvő elváltozásokat is.
Az orr vizsgálatának menete
Az orr vizsgálatakor jellemzően a kapcsolódó belső részek ellenőrzésére van szükség. A külső váz feltárása a legtöbbször csak az orrcsont esetleges törésekor kell, illetve az orr melléküregeinek gyulladásakor.
Utóbbi esetben sem az orr, mint inkább a szem alatti régió érzékenységének vizsgálata történik kopogtatással. Amennyiben fel kell tárni az orr belső részeit, ahhoz jellemzően orrtölcsérre vagy orrspekulumra van szükség.
Segítségével az orr nyílása kitágítható, így a szakorvos jobban átláthatja a belső állapotot. Vannak azonban olyan esetek, amikor még mélyebben kell megvizsgálni az orr üregeit, az orrgaratot vagy a fülkürt állapotát.
Ehhez jellemzően endoszkópra vagy fiberoszkópra lesz szükség, ami fájdalommentesen, legfeljebb kisebb kellemetlenséggel segíti az orrüreg feltárását.
Ha fertőzés áll fenn az orrban, és fontos a bakteriális-, a vírusos- vagy a gombás háttér megállapítása, akkor elengedhetetlen a váladék mikrobiológiai tenyésztése, amit minden esetben laborban kiviteleznek, de a mintavételt és a diagnózist fül-orr-gégész végzi.
A szájüreg vizsgálatának menete
Amennyiben a fül-orr-gégészeti probléma a szájüreget vagy a szájgaratot érinti, a szakorvos az anamnézist követően egy nyelvlapoc segítségével szemügyre veszi a problémás közeget.
A nyelvlapoccal történő vizsgálat bár kellemetlen, ugyanakkor nem fájdalmas. Segítségével a nyelv ellapítható, így könnyebb feltérképezni a mandulákat, a szájpadlást, a hátsó garatfalat, a fogínyt, sőt még a szájfeneket is.
Ez az eszköz nagy segítség lehet a garatmandulák gennyes gyulladásának diagnosztizálásakor is. Segítségével a fül-orr-gégész nyomást gyakorolhat a szervre, így rögtön feltárható annak váladéktartalma.
Fertőzésgyanú esetén a szájüregből, illetve a garat nyálkahártyájáról kerül sor mintavételre, ami utána laboratóriumba, mikrobiológiai tenyésztésre küldhető.
A szájüreg vizsgálata során a nyálmirigyek működése is ellenőrizhető masszírozással, de a nyelvhez kapcsolódó idegek állapota egyaránt feltárható a szerv mozgatásával.
Pontosan így ellenőrizhetők az arcidegi funkciók is. A páciensnek ilyenkor csak grimaszolnia vagy mosolyognia kell ahhoz, hogy a fül-orr-gégész ellenőrizni tudja az idegek épségét.
Az algarat vizsgálatának menete
Az algarat vizsgálatára jellemzően a gége betegségei miatt van szükség. Komplex feltárásról van szó, mert az algarat úgy helyezkedik, hogy közvetlenül a szájüregen át egyáltalán nem látható, ezért speciális eszközök használatára van szükség hozzá.
Alkalmazásuk jellemzően nem fájdalmas, ellenben okozhat kellemetlenségeket, hiszen szükség van a páciens nyelvének kiöltésére, majd egy előmelegített nyeles tükör bevezetésére ahhoz, hogy a garat alsó része láthatóvá váljon.
Amennyiben a tükrözés nem hoz eredményt, vagy nem azonosítható be teljes egészében az elváltozás, akkor laringoszkóp vagy laringo-fiberoszkóp alkalmazására van szükség, ami sokkal mélyebbre tud hatolni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az algarat vizsgálata minden esetben kellemetlen, hiszen közben elkerülhetetlenek az olyan reflexszerűen jelentkező reakciók, mint a köhögés vagy az öklendezés. Emiatt sokan kérnek a vizsgálathoz helyi érzéstelenítést.
Amennyiben a szakorvosnak még pontosabb feltérképezésre van szüksége, különféle képalkotó vizsgálatokat lehet elvégezni. Ilyen a CT az MRI vagy a nyaki ultrahang.
A nyaki régió vizsgálatának menete
Ha valaki a nyaki régiót érintő problémával fordul fül-orr-gégészhez, a tünetek meghallgatását követően a szakorvos először tapintásos vizsgálatot végez, vagyis külső elváltozásokat, csomókat, duzzanatokat keres az adott területen.
Gondosan odafigyel ilyenkor a nyaki nyirokcsomók és a pajzsmirigy mellett a fül mögött megtalálható területre, a nagy nyálmirigyekre, valamint a kulcscsont feletti részre.
A fizikai feltárás alapján dönt a további vizsgálatokról. Előfordulhat, hogy a nyaki régió problémáinak diagnosztizálásához fel kell tárni az algaratot, de gyakori, hogy laborvizsgálatra van szükség, sőt a képalkotó diagnosztika, különösen az ultrahang használata is fontos eszköz ilyenkor.
Amennyiben konkrét elváltozás tapasztalható, és a jó- vagy rosszindulatú jelleg meghatározása a cél, az aspirációs citológiai vizsgálat segíthet a megállapításban.
Prevenció a fül-orr-gégészeten
A közhiedelemmel ellentétben a fül-orr-gégészet nemcsak már kialakult betegségek, illetve kellemetlenségek esetén lehet a segítségünkre, hanem akkor is, ha megelőzésről van szó.
Rengeteg olyan betegség kapcsolódik ugyanis ehhez a szakághoz, amelyek idejekorán felismerve megkönnyítik a kezelést, illetve nagyobb esélyt adnak a mielőbbi teljes gyógyulásra.
Különösen ajánlott a rendszeres fül-orr-gégészeti szűrővizsgálat azok számára, akik allergiások vagy allergiára hajlamosak, refluxbetegségtől vagy más egyéb emésztőrendszeri problémától szenvednek. Valamint azoknak akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, kávét és dohányterméket.
Különösen a dohányosok számára nagyon ajánlott évente legalább egy alkalommal részt venni fül-orr-gégészeti ellenőrzésen. A cigarettában található káros anyagok ugyanis nemcsak a tüdőrák kockázatát növelik, hanem a szájüregi-, valamint a garat- és gégedaganatos betegségek előfordulásának a lehetőségét is.
Hogyan készülhetünk fel a fül-orr-gégészeti vizsgálatra?
Amennyiben a fül-orr-gégészeten speciális beavatkozásra kerül sor, a kezelőorvos mindig külön felkészíti rá a pácienst. Egy általános vizsgálatra azonban a következőkkel készülhetünk fel.
Okmányok
Minden orvosi vizsgálaton fontos, hogy nálunk legyen egy személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány – lehet az személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély –, valamint a lakcím- és a TAJ-kártya.
Korábbi vizsgálati eredmények
Minden fül-orr-gégészeti vizsgálat az anamnézissel kezdődik, amihez a tünetek feltárása mellett fontosak lehetnek a szakorvosnak a korábbi vizsgálati eredmények is. Amennyiben voltunk már a problémáinkkal összefüggő kezelésen, vizsgálaton vagy beavatkozáson, akkor az eredményeket mindig vigyük magunkkal.
Ezek segítségével a fül-orr-gégész könnyebben fel tudja tárni az állapotunkat, és olyan elváltozásokra is tud következtetni, amelyekre az előzmények ismeretében nem lett volna lehetősége.
A szedett gyógyszerek listája
Amennyiben rendszeresen szedünk valamilyen vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszert, vitamint és étrendkiegészítőt, azok listáját szintén érdemes átnyújtani a vizsgálat előtt a fül-orr-gégésznek.
A készítmények pontos neve mellett lényeges rögzíteni az adagolást, valamint azt is, hogy milyen gyakorisággal alkalmazzuk azokat.
Laboreredmények
Amennyiben korábbi vizsgálatok vagy kezelések során készültek laboreredmények, azok bemutatása minden esetben fontos lehet az anamnézis felállításához. Legyen az vér- vagy vizeletvizsgálat, eredményei lényegesek lehetnek a diagnózishoz, vagy összehasonlítási alapként szolgálhatnak egy ismételt labornál.
