Petefészek ciszta

A petefészek ciszta az egyik leggyakoribb nőgyógyászati elváltozás. Akkor alakul ki, ha a petefészekben vagy annak felszínén folyadékokkal teli hólyagok jelennek meg, amelyek az esetek többségében ártalmatlanok.

Emiatt sokszor nem okoznak jelentős panaszokat, néhány hónapon belül maguktól is elmúlhatnak, azonban a kórlefolyás nem mindig ennyire egyszerű vagy szerencsés kimenetelű.

A petefészek ciszta ugyanis felszakadhat vagy deformitást produkálhat, ami nagyon jellemző panaszokkal, sőt szövődményekkel járhat együtt. Ezért fontos, hogy az elváltozás diagnosztizálását követően a páciens rendszeres szűrővizsgálatokon vegyen részt.

Hogy mi okozhat cisztát a petefészekben, az milyen tüneteket vagy szövődményeket idézhet elő, és hogyan kezelhető ez a rendellenesség? Cikkünkben minden kérdést megválaszoltunk.

Amennyiben Önnél korábban petefészek cisztát találtak vagy a betegségre utaló panaszok keserítik meg a mindennapjait, kérjen mielőbb orvosi segítséget a következő linkre kattintva: nőgyógyászat Budapest.

Mi az a petefészek ciszta?

A petefészek ciszta egy folyadékkal vagy sűrű, gélszerű anyaggal telt hólyag, egy jóindulatú daganatos elváltozás, amely a kérdéses szerv külső felületén vagy azon belül helyezkedik el.

Mivel a petefészek páros szerv, ezért érintheti csak az egyik oldalt, de egyszerre akár mindkettőn is megjelenhet.

A legtöbbször nem okoznak panaszokat, ezért gyakran mindaddig rejtve maradnak, amíg egy nőgyógyászati szűrés során nem diagnosztizálják például általános kismedencei vizsgálat vagy ultrahang segítségével.

A statisztikák szerint a petefészekhez kapcsolódó ciszták nagyon gyakoriak, különösen a menopauza előtt álló nőket érintő elváltozásról van szó. Többféle típusuk ismert, ritkán pedig szövődményeket, akár súlyosabb kórképeket is előidézhetnek.

Milyen típusai vannak a petefészek cisztának?

Funkcionális petefészek ciszták

A petefészek cisztáknak több típusa ismert. A legtöbb ilyen elváltozás az úgynevezett funkcionális ciszták közé sorolható, amelyek általában az ovuláció hatására jelennek meg, és rendszerint azt mutatják, hogy a petefészek megfelelően működik.

Jellemzőjük, hogy többnyire kezelés nélkül is elmúlnak, általában 60 napon belül megkezdődik a zsugorodásuk és fokozatos felszívódásuk.

A funkcionális cisztákat két nagyobb alcsoportba sorolhatjuk:

• Follikuláris ciszták: a petefészekben elhelyezkedő tüszők a menstruációs cikluson belül minden hónapban felszabadítanak egy petesejtet. Amennyiben ez nem történik meg, a tüsző megtelhet folyadékkal és így képződik a follikuláris ciszta.

• Corpus luteum ciszták: előfordulhat olyan eset is, amikor bár a tüsző felszabadítja a petesejtet – aminek hatására sárgatestek keletkeznek –, de ha nincs fogantatás, ezek a sárgatestek vagy felszívódnak, vagy folyadékkal telnek és cisztát képeznek.

Egyéb petefészek ciszták

Ha a petefészek ciszta nem a menstruációs ciklus hatására alakul ki, akkor más besorolás alá esik. Az ilyen jellegű elváltozások minden esetben nagyobb odafigyelést igényelnek, hiszen gyakrabban tudnak szövődményeket okozni.

Az egyéb petefészek ciszták közé a következők sorolhatók:

• Cystadenoma: ezek a ciszták jellemzően a petefészek külső felszínen jönnek létre és gyakran telítődnek vizenyősebb vagy sűrűbb, nyálkás folyadékkal.

• Dermoid ciszták (teratoma): a teratomák jellemzője, hogy hasonló szövetekből és sejtekből állnak, mint a haj, a fogak vagy a bőr, emiatt simább, gumiszerű daganatok, amelyek nem tartalmaznak rákos sejteket.

• Endometrióma: az endometriózis hatására kialakuló ciszták, amelyek általában menstruációs vérrel vannak tele és nagyon veszélyesek, könnyen fertőződhetnek.

• Petefészekrák: a petefészek rosszindulatú daganatos elváltozásait ritkán nevezik cisztának, mert nem folyadékkal, hanem rákos sejtekkel tömött duzzanatok, amelyek bármelyik életkorban előfordulhatnak, de menopauza után általában gyakrabban jelentkeznek.

Mi okozza a petefészek ciszta kialakulását?

A petefészek ciszta kialakulásának legfőbb oka főként a menstruációs ciklus. Hatására teljesen természetes, hogy kezelés nélkül is elmúló funkcionális ciszták alakulnak ki a szervezetben.

Az ovuláción felül azonban a petefészekben megjelenő ciszták kialakulását a következő tényezők segíthetik elő:

• Endometriózis: különösen az endometriózis előrehaladott állapotában gyakori, hogy a petefészekben menstruációs vérrel telt endometriómák alakulnak ki, amelyek minden esetben nagyobb odafigyelést igényelnek.

• PCOS: a megfigyelések szerint a PCOS-től szenvedő pácienseknél a hormonális problémák miatt sokkal gyakoribb a cisztaképződés a petefészekben.

• PID: a kismedencei gyulladásos betegségek és fertőzések nagyon könnyen át tudnak terjedni a petefészekre, aminek hatására növekszik a cisztaképződésre való hajlam.

• Rendellenes sejtszaporulat: különösen a dermoid ciszta és a cystadenoma kialakulásában nagy szerepet játszhatnak a rendellenes sejtszaporulatok.

Milyen kockázati tényezők befolyásolják a petefészek ciszta kialakulását?

A fentiek mellett fontos kiemelni azokat a kockázati tényezőket is, amelyek megnövelik a petefészek ciszta kialakulásának az esélyét. Ezek a következők:

• Terhesség: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a terhesség során jelentkező hormonális változások miatt sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki ciszták a petefészken, és maradnak meg a szülésig, de ezek jellemzően maguktól visszahúzódnak, nem igényelnek kezelést.

• Kor: a menopauza komoly választóvonal a petefészek ciszták kapcsán, hiszen a változókor előtt jellemzően gyakrabban alakulnak ki ilyen elváltozások.

• Gyógyszerek: bizonyos gyógyszertípusok – például a menstruációs ciklust elősegítő készítmények – alkalmazása mellett szintén gyakrabban alakulnak ki főként ártalmatlan ciszták a szervezetben.

• Betegségek: különösen a hormonális háttérrel rendelkező betegségek mellett gyakoribb a petefészek ciszta kialakulásának esélye.

• Korábban diagnosztizált petefészek ciszta: amennyiben valakinél diagnosztizáltak már nőgyógyászati szűrővizsgálaton ártalmatlan petefészek cisztát, sokkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki ismételten.

Milyen tünetei vannak a petefészek cisztának?

A kisebb petefészek ciszta általában nem okoz érezhető tüneteket. Egyéb esetben azonban a következő panaszokat idézhetik elő a pácienseknél:

• nem túl erős, de folyamatos kismedencei fájdalom, ami a hát irányába sugározhat;

• folyamatos teltségérzet, puffadás és hasfeszítés, ami sok esetben csak az egyik oldalon jelentkezik;

• rendszertelenné váló és fájdalmasabb menstruációs ciklusok;

• szexuális együttlétek során tapasztalható fájdalom;

• nagyobb méretű cisztáknál széklet- és vizeletürítési nehézségek vagy fájdalmak;

• ritkán a petefészek ciszta a meddőség egyik kiváltó oka is lehet.

Hogyan diagnosztizálható a petefészek ciszta?

Általánosságban elmondható a petefészek cisztáról, hogy a páciensek nagyon ritkán keresik fel úgy a nőgyógyászukat, hogy erre az elváltozásra gyanakodnak, hiszen vagy nem okoz panaszokat, vagy csak nagyon enyhe, általános tünetekkel jár.

Emiatt gyakori, hogy a ciszták jelenlétére egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül fény, ahol az anamnézis közben felmerült panaszok alapján a szakorvos akár célzottan is kutathat az elváltozások után.

A petefészek ciszta diagnosztizálásához alapvetően a következőkre van szükség:

• Általános nőgyógyászati vizsgálat: a kismedencei vizsgálat során egy tapasztalt nőgyógyász képes kitapintani a cisztás csomókat és elváltozásokat.

• Ultrahang: a fizikai vizsgálat mellett szükség van ultrahangra is, amivel konkrétan szemügyre vehetők a ciszták, azok elhelyezkedése, mérete és az egyéb kapcsolódó tulajdonságok is.

Amennyiben a szakorvosi vizsgálat során a nőgyógyász úgy véli, hogy a ciszta alaposabb vizsgálatot igényel – mert a fenti módszerekkel nem végezhető teljes körű diagnózis –, laborvizsgálatra is szükség lehet.

A vérből ugyanis kimutathatók olyan paraméterek, amelyek egy esetleges rosszindulatú elváltozásra utalhatnak. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha a vérvizsgálat petefészekrákra utalt.

A háttérben ugyanis endometriózis, kismedencei fertőzés és mióma is meghúzódhat, így a pontosabb diagnózishoz ilyenkor mindig további vizsgálatokra van szükség. 

Hogyan kezelhető a petefészek ciszta?

A ciszták az esetek többségében nem igényelnek kezelést, de az előidézett tünetek miatt, illetve az elváltozás jellegéből fakadóan előfordulhat, hogy kisebb-nagyobb közbeavatkozásra lesz szükség. A kezelés általában a következő elemekre épül:

Rendszeres kontrollvizsgálat

A kezelés egyik legfontosabb eleme a rendszeres nőgyógyászati kontrollvizsgálat, hiszen a ciszták állapotát ellenőrizni kell, mert többségük magától felszívódik, nem okoz szövődményeket, de ezt a folyamatot nem lehet a véletlenre bízni.

Előfordulhat, hogy több hónapig is meg kell figyelni egy cisztát ahhoz, hogy pontosan nyomon követhetők legyenek a változásai, és erre építve már meg lehet határozni egy esetleges kezelési metódust.

Gyógyszeres kezelés

Amennyiben a kezelőorvos úgy véli, hogy a ciszták visszaszorítása és kialakulásuk megelőzése gyógyszeres kezeléssel is megvalósítható, akkor gyakran lehet szükség valamilyen hormonális készítmények alkalmazására.

A legtöbbször elegendő egy hormonális fogamzásgátló tabletta rendszeres szedése, ami az esetek döntő többségében tartós megoldást nyújt.

Műtéti beavatkozás

Ritkán van szükség rá, de amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hozott megfelelő eredményt és a szakorvos sem lát más megoldást, a cisztákat néha műtéti úton el kell távolítani.

A legtöbbször a következő műtéti beavatkozásokat alkalmazzák petefészek ciszta eltávolítására:

• Laparoszkópos műtét: különösen kisebb ciszták esetén a legkedveltebb módszer, hiszen csak egy nagyon kis bemetszést kell ejteni ahhoz, hogy a hasfalon keresztül egy kamerás eszköz segítségével az elváltozás egyszerűen eltávolítható legyen.

• Laparotómia: ha nagyobb ciszták kiemelésére van szükség, akkor a laparotómia a megfelelő beavatkozás, aminek részeként ugyan nagyobb bemetszést kell végezni a hasfalon, de a módszer magas hatásfokot biztosít.

Mikor van szükség a petefészek ciszta műtéti eltávolítására?

Nagyon ritka eset, hogy a petefészek cisztát el kell távolítani, de a következő esetekben szükség lehet rá:

• Túl nagy méret: amennyiben a ciszta túl nagyra nőtt – akár a 10 centimétert is meghaladhatja az átmérője – és ez kellemetlenségeket okoz, akkor a műtéti beavatkozás mindig megfontolandó.

• Súlyosabb tüneteket okoz: jellemzően a nagy méretből fakadó következmény, ha a petefészek ciszta tünetei súlyosabbá válnak. Ha már a menstruációt is zavarja, esetleg meddőséget idéz elő, mindenképpen megfontolandó az eltávolítás.

• Rákgyanú: amikor a ciszta kapcsán felmerül a rosszindulatú daganat gyanúja, minden esetben javasolt az eltávolítás.

• A ciszta típusa: természetesen a ciszta típusa is meghatározhatja, hogy mikor van szükség műtétre. A funkcionális cisztákat a legritkább esetben kell operálni, de más típusok esetén gyakori, hogy ilyen módon zajlik a tartós kezelés.

Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen petefészek cisztának?

A petefészekhez kapcsolódó ciszták ritkán idéznek elő szövődményeket, de amennyiben igen, azok általában súlyos panaszokkal járnak. A két leggyakoribb szövődmény a következő:

• A petefészek csavarodása: ha egy ciszta túl nagy méretűre növekedett, gyakran idézheti elő a petefészek csavarodása, ami jelentős fájdalmakkal, hányingerrel, hányással járhat.

• A ciszta kiszakadása: szintén a nagyobb méretű elváltozásoknál fordulhat elő – gyakran külső hatásra, például szexuális aktus során –, hogy a ciszta kireped, és nagy fájdalmat, vérzést okoz.