A szívdobogásérzés azt jelenti, hogy valaki a megszokottnál erősebben vagy szokatlan módon érzékeli a saját szívverését, ami palpitáció kivizsgálást indokol.
Több formában jelentkezhet, így valaki a szívverés felgyorsulását vagy szabálytalanságát tapasztalja ilyenkor, míg másoknál egy-egy dobbanás kihagyásában mutatkozhat meg, de sok páciens úgy írja le, mintha a szíve „kalapálna” a mellkasában.
Az ilyen panaszok gyakran csak pár másodpercig tartanak, de valakinél percekig, sőt még hosszabb ideig is fennállhatnak. Önmagában nem betegség, hanem egy tünet, aminek számos különböző oka lehet, de minden esetben kardiológiai kivizsgálást indokol.
A modern kardiológia ehhez kínálja a szívdobogásérzés vizsgálatot, ami komplex módon képes kivizsgálni a panaszt kiváltó okokat, sőt a diagnózis mellett a kezelési hátteret is biztosítja.
A szívdobogásérzés vizsgálat (palpitáció kivizsgálás) elemei
Mivel a szívdobogásérzés hátterében számos kiváltó ok meghúzódhat, ezért a kardiológus többféle vizsgálatot kérhet ahhoz, hogy pontos diagnózis szülessen, illetve ez alapján megfelelő kezelésben részesülhessen a páciens.
A szívdobogásérzés vizsgálat elemei általában a következők:
Anamnézis és fizikális vizsgálat
A kardiológiai kivizsgálás egyik legfontosabb része, mondhatni a diagnózis alapja az anamnézis, illetve az azt kísérő fizikális vizsgálat. Ilyenkor még nincs szükség eszközökre, a kórkép felállítása jellemzően elbeszélés útján történik.
Ez azt jelenti, hogy
- a páciens megosztja a tüneteit a kezelőorvosával,
- bemutatja az esetleges korábbi leleteit,
- a szedett gyógyszerek listáját,
- majd a kardiológus is feltesz néhány kérdést, hogy könnyebben meghatározza a szükséges vizsgálatokat.
Az anamnézis során a kardiológusnak fontos adatokkal szolgálhat például a szívdobogásérzés jellege, időtartama és rendszeressége, mert minden apró részlet lényeges lehet a kivizsgálás során.
Különösen fontos annak a tisztázása is, hogy milyen helyzetekben jelentkezik:
- Nyugalmi állapotban,
- fekvő helyzetben
- vagy stresszes időszakokban,
- esetleg csak fizikai terhelés során tapasztalja a páciens?
A nem megfelelő szívdobogást ugyanis gyakran az életmód, a túl sok koffein, a dohányzás, de akár bizonyos gyógyszerek is előidézhetik.
Fontos még a családi anamnézis és a társbetegségek ismerete is, de a kikérdezéshez mindig tartozik egy fizikális vizsgálat, amelynek részeként a kardiológus megméri a vérnyomást, a pulzust, illetve meghallgatja a szívet és a tüdőt.
Ezen kívül fontos lehet még feltárni olyan szívpanaszokra utaló jeleket is, mint a lábszárak rendszeres duzzanata, a nehézlégzés, valamint a pajzsmirigy állapota, hiszen a pajzsmirigy túlműködése egyaránt okozhat szapora szívverést.
Laborvizsgálatok
Az anamnézis és a fizikális vizsgálat általában nem elegendők a pontos kardiológiai diagnózishoz, ezért a szívdobogásérzés vizsgálat esetén gyakran kiegészítik laborvizsgálatokkal is.
Kevesen tudják ugyanis, de a vérkép bizonyos paraméterei nagyon fontos információkkal szolgálhatnak a szív állapotáról, így akár egy szívdobogásérzés okaira is felhívhatják a figyelmet – még ha nem is diagnosztikai értékkel.
Egy általános nagyrutin vérvétel elegendő például ahhoz, hogy a kardiológus megismerhesse például a bilirubin, az LDH vagy a gamma-GT értékeket, illetve ellenőrizhesse a pajzsmirigy állapotát.
Ezért is ajánlott akár önszorgalomból úgy érkezni kardiológiai vizsgálatra, hogy előtte néhány nappal vérvételen vettünk részt, hiszen a bemutatott leletek felgyorsíthatják a palpitáció kivizsgálást.
Nyugalmi EKG
A legtöbbször már az első kardiológiai vizsgálat során szükség van nyugalmi EKG mérésre abban az esetben, ha a páciens szívdobogásérzés miatt kért segítséget.
Gyors, fájdalom- és kockázatmentes vizsgálati módszer, amely néhány perc alatt elvégezhető, és nagyon pontos képet tud adni a szív működéséről.
A nyugalmi EKG méréséhez a kardiológus elektródákat rögzít a páciens mellkasára, valamint a karokra és a lábakra, amelyek képesek rögzíteni a szív elektromos impulzusait, majd azokat a készülék grafikus formában, papíron rögzíti.
Ezt tudja kiértékelni a kezelőorvos, aki a grafikon alapján átlátja a szívritmust, a szívfrekvenciát, az ingerületvezetés sebességét, de még azt is, hogy vannak-e ritmuszavarra, illetve más szívbetegségre utaló jelek.
Azért közkedvelt diagnosztikai módszer, mert kimutathatók vele olyan kardiológiai betegségek, mint
- a pitvarfibrilláció,
- az egyes pitvari vagy kamrai ritmuszavarok,
- az ingerületvezetési zavarok,
- a korábban lezajlott szívinfarktus nyomai,
- valamint az olyan veleszületett eltérések is, amelyek növelhetik a súlyos ritmuszavarok kialakulásának kockázatát.
Emellett a nyugalmi EKG bizonyos esetekben a szívizom megvastagodására vagy egyes gyógyszerek mellékhatásaira is felhívhatja a figyelmet, de ilyenkor önmagában nem ad diagnosztikai értékű eredményt.
Fontos azonban tisztában lenni a vizsgálat korlátaival. A nyugalmi EKG csupán néhány percnyi szívműködést rögzít. Ha a szívdobogásérzés ritkán jelentkezik, vagy éppen nem áll fenn a vizsgálat idején, az EKG teljesen szabályos lehet.
Ez nem jelenti azt, hogy a betegnek biztosan nincs szívpanasza, csupán azt, hogy az adott pillanatban nem sikerült rögzíteni azt.
Holter EKG
A szívdobogásérzés és a szívritmuszavar egyik jellemzője, hogy időszakosan, gyakran kiszámíthatatlanul jelentkezik, vagyis a nyugalmi EKG-val nem mindig rögzíthető, emiatt nem is vizsgálható. Ilyen esetekben jelenthet megoldást a Holter EKG.
A Holter-monitorozás lényege, hogy a páciens 24 vagy 48 órán keresztül egy hordozható EKG-t visel a testén, amely a csatlakoztatott elektródák segítségével folyamatosan tudja vizsgálni a szív működését.
Az eszközt a páciens a ruhája alatt viseli, azaz nem lesz látható és nem is akadályozza meg abban, hogy a mindennapi teendőit elvégezze, így ha a kardiológus nem ad más utasítást, akkor el lehet menni dolgozni és mozogni is.
Nagyon fontos, hogy a Holter EKG vizsgálat a páciens szoros együttműködésével zajlik, akinek tünetnaplót kell vezetnie, azaz feljegyeznie időpontokkal kiegészítve, hogy mikor tapasztalt szívdobogásérzést, mellkasi diszkomfortot vagy más egyéb panaszt.
A kardiológus ezt a naplót tudja majd összevetni a Holter EKG eredményeivel, ezzel feltárva a tüneteket okozó vagy a tünetmentes panaszokat. Nagyon gyakori, hogy ez a vizsgálat igazol olyan tünetmentes kardiológiai betegségeket, mint
- a pitvari vagy kamrai extraszisztolék,
- az átmeneti pitvarfibrillációs epizódok,
- az ingerületvezetési zavarok
- vagy a túl lassú szívritmusok.
Ezek mellett a Holter EKG pontos információt ad a nappali és az éjszakai pulzusszám alakulásáról, valamint arról is, miként reagál a szív a mindennapi fizikai aktivitásra.
Természetesen a Holter monitorozásnak is vannak korlátai, hiszen sokan hetekig, hónapokig nem tapasztalnak szívdobogásérzést. Ilyenkor hosszabb idejű eseményrögzítők alkalmazására vagy más speciális diagnosztikai módszerre lehet szükség.
Terheléses EKG
Gyakori panasz a páciensek részéről, hogy a szívdobogásérzés nem nyugalmi állapotban, hanem terhelés hatására alakul ki. Ilyenkor hagyományos, de gyakran Holter EKG segítségével sem végezhető el a szívdobogásérzés vizsgálat.
Ehhez az úgynevezett terheléses EKG-ra van szükség, aminek részeként fizikai aktivitás közben lehet ellenőrizni a szív működését. A vizsgálat során a páciens egy futópadon vagy egy szobakerékpárhoz hasonló készüléken mozog, miközben a csatlakoztatott elektródák rögzítik az adatokat.
A vizsgálat során mérik a vérnyomást, a pulzust, sőt a páciens által jelzett panaszokat is. Mindezt teljes orvosi felügyelet mellett, így biztonságos környezetben szimulálhatók a mindennapi terhelések, illetve a hozzájuk kapcsolódó panaszok.
A terheléses EKG kimutathat
- olyan ritmuszavarokat, amelyek csak terhelés hatására jelentkeznek,
- de segíthet felismerni a koszorúér-betegségre utaló eltéréseket is,
- illetve azt, ha a szívizom terhelés közben nem kap elegendő oxigént.
Bár a terheléses EKG nagyon hasznos, nem minden palpitáció kivizsgálás során szükséges. Elsősorban akkor ajánlott, ha a páciens panaszai mozgáshoz köthetők, illetve az anamnézis vagy a hagyományos EKG során koszorúér-betegség gyanúja merült fel.
Szívultrahang
A különböző EKG vizsgálatok nagyon pontos adatokkal tudnak szolgálni a szív elektromos működéséről, azonban a szerv anatómiai képleteit, azok eltéréseit nem igazolják. Ehhez nyújt hasznos segítséget a szívultrahang.
Segítségével kimutatható, hogy a szív szerkezetileg milyen állapotban van, azaz
- megfelelően működik-e a szívizom,
- egészségesek-e a billentyűk,
- illetve látható-e valamilyen szerkezeti eltérés például a kamrákban.
Mivel képalkotó diagnosztikáról van szó, az echokardiográfia teljesen fájdalommentes, illetve egyáltalán nem jár sugárterheléssel. A pácienst nyugalmi állapotban vizsgálják, a kardiológus pedig több szögből is valós idejű képet láthat a szív működéséről.
Ha szívdobogásérzés vizsgálatra van szükség, a szívultrahang legfontosabb feladata, hogy
- kizárja a szerkezeti hibákból fakadó szívbetegséget,
- feltárja a szívizom megvastagodását vagy kitágulását,
- a csökkent pumpafunkciót,
- a veleszületett fejlődési rendellenességeket
- vagy a korábbi szívinfarktus következményeit.
Ezek az eltérések önmagukban is hajlamosíthatnak ritmuszavarok kialakulására, ezért felismerésük nagy jelentőségű a kezelés tekintetében.
A korszerű szívultrahang készülékek ráadásul már Doppler-vizsgálatra is alkalmasak, amelyek megmutatják a vér áramlásának sebességét és irányát a szívben, amivel olyan eltérések diagnózisára van lehetőség, amelyeket a hagyományos ultrahang nem tud kimutatni.
Speciális vizsgálatok
A szívdobogásérzés okai a legtöbbször a fenti vizsgálatokkal könnyedén diagnosztizálhatók. Vannak azonban olyan esetek, amikor együttesen sem tudnak egyértelmű választ adni a problémára. Ilyenkor további, speciális kardiológiai vizsgálatokra van szükség.
A következő lehetőségek kerülhetnek ilyenkor szóba:
- Szív MR: A szív MR kiemelkedően részletes képet tud adni a szív szerkezetéről, így segítségével akár korábbi gyulladások, hegesedések, veleszületett eltérések vagy szívizombetegségek is diagnosztizálhatók, amelyek ritmuszavarra hajlamosíthatnak.
- Koszorúér CT: Koszorúér-szűkület gyanúja esetén gyakran szükséges koszorúér CT-t is végezni a szívdobogásérzés vizsgálathoz kapcsolódóan. Ez a legjobb módja, hogy kizárható vagy igazolható legyen a kapcsolódó diagnózis.
- Katéteres kezelés: Amennyiben a szívet belülről kell vizsgálni, a katéteres kezeléssel (abláció) erre is lehetőség van. Ez már egy invazív beavatkozás, így csak indokolt esetben alkalmazzák, viszont rendkívül pontos diagnózist tesz lehetővé az ereken keresztül a szívbe vezetett katéterek segítségével.
Mikor kell azonnal kardiológushoz fordulni szívdobogásérzés esetén?
Maga a szívdobogásérzés önmagában a legtöbbször nem jelent életveszélyes állapotot, mégis vannak olyan helyzetek, amikor haladéktalan orvosi vizsgálatra és ellátásra van szükség.
Bizonyos szívritmuszavarok ugyanis nagyon gyors állapotromlást eredményezhetnek, sőt a súlyosabb szív- és érrendszeri betegségek első tüneteiként a korai felismerés megakadályozhatja a sürgősségi állapotok kialakulását.
Haladéktalan sürgősségi ellátás indokolt abban az esetben, ha
- a szívodobogásérzés erős mellkasi fájdalommal, szorítással, nehézlégzéssel, ájulással vagy eszméletvesztéssel jár;
- vagy amikor a beteg hirtelen gyengeséget tapasztal, zavarttá válik, hideg verejtékezés jelentkezik, a szívverés pedig tartósan rendkívül gyors és nem rendeződik néhány percen belül.
Különös figyelmet igényelnek azok a páciensek, akiknél ismert szívbetegség, korábbi szívinfarktus, szívelégtelenség vagy veleszületett szívhiba áll fenn, és úgy tapasztalnak rendszeres vagy visszatérő szívdobogásérzést.
Szintén fokozott óvatosság indokolt akkor, ha a családban előfordult hirtelen szívhalál vagy öröklődő ritmuszavar, mivel ezek bizonyos esetekben örökölhetők és növelhetik a súlyos kardiológiai problémák kockázatát.
Ha a szívdobogásérzés ugyan nem jár riasztó tünetekkel, de
- ismétlődően jelentkezik,
- egyre gyakoribbá válik,
- vagy jelentősen befolyásolja a mindennapi életet,
akkor is célszerű mielőbb időpontot kérni egy kardiológiai vizsgálatra. A palpitáció kivizsgálás ugyanis nemcsak a súlyos betegségek kizárását teszi lehetővé, hanem sok esetben megnyugtató választ is ad a páciens számára.
Gyakran ismételt kérdések
Minden szívdobogásérzés szívbetegséget jelez?
Nem, a szívdobogásérzés hátterében gyakran ártalmatlan tényezők állnak, például stressz, szorongás, kialvatlanság, fokozott koffeinfogyasztás vagy intenzív testmozgás. Ugyanakkor ritmuszavar vagy egyéb szívbetegség is okozhatja, ezért kivizsgálást igényel!
Akkor is lehet ritmuszavarom, ha a nyugalmi EKG teljesen normális?
Igen, mert a nyugalmi EKG csak néhány percig rögzíti a szív működését. Ha a ritmuszavar időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy a vizsgálat idején nem észlelhető. Ilyenkor hosszabb ideig tartó monitorozásra, például Holter EKG-ra van szükség.
Szabad sportolni vagy fizikai munkát végezni, ha időnként szívdobogásérzésem van?
Ez attól függ, hogy mi áll a panasz hátterében. Ha a tünetek csak ritkán jelentkeznek, és korábban nem igazoltak szívbetegséget, általában nincs szükség a mozgás teljes mellőzésére, viszont ezt csak egy alapos szívdobogásérzés vizsgálat után lehet magabiztosan kijelenteni.
Ha negatív lett a vizsgálat eredménye, később újra szükség lehet rá?
Igen, különösen akkor, ha a panaszok megváltoznak, gyakoribbá válnak, új tünetek jelennek meg vagy évekkel később ismét jelentkeznek, mert a szív- és érrendszer állapota az életkor előrehaladtával változhat.
Megszűnhet magától a szívdobogásérzés?
Bizonyos esetekben igen, ha például a panaszokat átmeneti stressz, kialvatlanság, kiszáradás vagy fokozott koffeinfogyasztás váltja ki. Ilyenkor az életmódbeli változtatásokkal a tünetek akár teljesen megszűnhetnek, de a kardiológiai kivizsgálás ebben az esetben is ajánlott.
