Elsődleges petefészek-elégtelenségről vagy korai petefészek-kimerülésről akkor beszélhetünk, ha a női reproduktív szervek működése 40 éves kor előtt leáll vagy elveszíti ciklikusságát.
Ilyen esetekben a petefészek nem termel több ösztrogén hormont, a menstruáció kimarad vagy rendszertelenné válik, és ezzel párhuzamosan meddőség alakulhat ki. Gyakran összekeverik a korai menopauzával, de a két betegségnek nincs köze egymáshoz.
Míg az elsődleges petefészek-elégtelenség ugyanis gyakran évekig megkeseríti a páciens életét, a menstruáció sokszor nem áll le, csak rendszertelenné válik, addig a korai menopauzánál a peteérés teljesen megszűnik és minden esetben meddőséget okoz.
Hogy milyen egyéb tünetekről ismerhető fel ez az elváltozás, illetve miként diagnosztizálja és kezeli a nőgyógyászat? Cikkünkben minden kapcsolódó kérdést megválaszoltunk!
Mi az az elsődleges petefészek-elégtelenség?
Az elsődleges petefészek-elégtelenség (POI) kialakulásáról akkor beszélhetünk, ha a petefészek működése az átlagosnál korábban leáll vagy mérséklődik.
A petefészek egy páros szerv, amely a méh mindkét oldalán megtalálható, az ovuláció során pedig petesejteket és hormonokat is termel – például a terhességhez vagy más testi funkciókhoz –, így rendkívül fontos szerepe van a reprodukcióban.
Minden nő életében elérkezik az a pont, amikor a petesejtek termelése befejeződik. Erre általában 50 éves kort követően kerül sor, és menopauzának nevezzük, ami egy hosszú, gyakran évekig tartó folyamat része.
A POI ezzel szemben már sokkal korábban, 40 éves kor előtt jelentkezik, gyakran hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki, de előfordulhat, hogy csak hónapokig tartó rendszertelen menstruációt és egyéb tüneteket követően diagnosztizálják.
Jellemzője még, hogy a korai vagy a normál menopauzával ellentétben a petesejtek termelése nem áll le teljesen, így ritkán ugyan, de a páciensek akár meddőségi kezelés nélkül is teherbe tudnak esni.
Az elsődleges petefészek-elégtelenség gyakorisága
A POI alapvetően nem egy túl gyakori nőgyógyászati betegség, a becslések szerint a 15 és 44 éves korú nők alig 1 százalékát érinti.
A megfigyelések alapján a 30 év felettieknél gyakoribb a kialakulása, de megjelenésére nincs hatással, hogy valakinek született már gyermeke vagy sem.
Az elsődleges petefészek-elégtelenség tünetei
A betegségről tudni kell, hogy kialakulása az egész szervezetre hatással van, hiszen drasztikusan lecsökkenti az ösztrogénszintet.
Az ösztrogénhiány miatt sokan tapasztalhatnak olyan panaszokat, amelyek a menopauzára is jellemzők. Lássuk, hogy milyen tünetek jellemzik a leginkább az elsődleges petefészek-elégtelenséget:
-
Rendszertelen vagy teljesen kimaradt menstruáció.
-
Teherbe esési nehézségek, meddőség.
-
Lecsökkent libidó.
-
Hőhullámok.
-
Éjszakai izzadás.
-
Ingerlékenység, depresszió vagy szorongás.
-
Hüvely- és szemszárazság.
-
Koncentrációs problémák és memóriazavarok.
-
Fájdalmas szexuális aktus.
Szövődmények és kapcsolódó állapotok
A betegséghez kapcsolódó alacsony ösztrogénszint az egész szervezetre negatív hatást gyakorol, így gyakran okozhat különböző szövődményeket, vagy súlyos egészségügyi problémákat. A leggyakrabban a következők fordulhatnak elő:
-
Csontritkulás: Az ösztrogén hormonnak fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében. Ha szintje lecsökken, mindig felmerül a csontritkulás gyanúja, ami gyenge, törékeny csontozatot eredményez.
-
Szívbetegség: A szervezet nem megfelelő ösztrogénszintje negatívan hat az artériákat bélelő izomzatra, sőt megnövelheti a koleszterin lerakódásának az esélyét az erekben, ami érelmeszesedést, szívproblémákat idézhet elő.
-
Pajzsmirigy-alulműködés: A pajzsmirigy a szervezet hormonháztartásának szerves része, működését pedig befolyásolhatja az ösztrogén. Probléma esetén gyakran idéz elő alacsony energiaszintet, lassuló anyagcserét vagy mentális zavarokat.
Az elsődleges petefészek-elégtelenség okai
Az esetek jelentős részében az elsődleges petefészek-elégtelenség okait nem lehet feltárni, azt azonban már sikeresen bebizonyította az orvostudomány, hogy vannak olyan tényezők, amelyek elősegíthetik a kialakulását:
-
Autoimmun betegségek: Különösen az Addison-kór, bizonyos pajzsmirigybetegségek, valamint a reumatoid artritisz vannak hatással a petefészekre. Ilyenkor az immunrendszer gyakorlatilag megtámadja a petefészek szöveteit.
-
Rákkezelések: A sugár- és a kemoterápia számos egészségügyi folyamatra hatással van az emberi szervezetben, és a petefészek működése sem jelent kivételt ez alól.
-
Genetikai rendellenességek: Azon túl, hogy a POI örökölhető, a különféle genetikai rendellenességek is előidézhetik. Ilyen például a Turner-szindróma, ami az egyik X kromoszóma mutációját idézi elő, vagy az az állapot, ami az FMR1 gén megváltozásával jár együtt.
-
Hiszterektómia: A méh eltávolítására irányuló műtét, ami olyan mértékben károsíthatja a petefészek működését, illetve hormontermelését, hogy az a menstruáció elmaradásával, teljes kiesésével járhat.
-
Fertőzéses betegségek: Bizonyos vírusfertőzések, így például a HIV vagy a mumpsz esetében is gyakori, hogy a petefészek működése problémássá válik, ami a kórokozókhoz köthető antitestek miatt van.
-
Toxikus hatások: Ha valaki sokat dolgozik vegyszerekkel vagy növényvédő szerekkel, esetleg rengeteget dohányzik, a toxikus hatások miatt is gyakran kialakulhat a petefészek működési rendellenessége.
-
Ismeretlen tényezők: Fontos hangsúlyozni, hogy a betegség elsődleges kiváltó oka a legtöbbször nem egyértelmű. Ezt más néven idiopátiás tényezőnek is nevezzük, és gyakori, hogy a kezelőorvos további vizsgálatokat ír elő az okok feltárása érdekében.
Az elsődleges petefészek-elégtelenség diagnózisa
A diagnosztizálás szempontjából az elsődleges petefészek-elégtelenség feltárásához nem elegendő egyetlen vizsgálat, gyakran csak több lépésben lehet biztosan kijelenteni, hogy a páciens ettől a problémától szenved.
A diagnózis lépései általában a következők:
Kórtörténet
Az anamnézis során a nőgyógyász türelmesen meghallgatja a páciens által tapasztalt panaszokat és rengeteg kérdést tesz fel annak érdekében, hogy tisztázza a kórképet, illetve kizárjon más állapotokat.
Lényeges feltárni ilyenkor a menstruációs ciklus alakulását, a korábbi terhességeket, a fogamzásgátlás módját, de azt is, hogy volt-e a közeli hozzátartozók között ilyen betegséggel diagnosztizált vagy kezelt páciens.
Terhességi teszt
Mivel a menstruáció kimaradásának egyik leggyakoribb oka a terhesség, ezért a vizsgálatok előtt elengedhetetlen a terhességi teszt elvégzése is, hogy kizárható legyen az állapotosság ténye.
Fizikai vizsgálat
A fizikai vizsgálat jellemzően egy általános kismedencei ellenőrzés, aminek részeként a szakorvos szemügyre veszi és kitapintja a belső nemi szerveket az esetleges látható vagy érezhető elváltozások után kutatva.
Ultrahang
Általában hasi ultrahang segítségével elengedhetetlen közelebbről is megvizsgálni a méhet és a petefészket a látható elváltozások kimutatása érdekében.
Vérvizsgálatok
A vérvizsgálatok nagyon fontos diagnosztikai értékkel rendelkeznek az elsődleges petefészek-elégtelenség megállapításakor. Segítségével kimutathatók például a hormonális problémák, így felmérhető az ösztrogén, a prolaktin vagy az FSH szint.
Ezen felül szintén vérvizsgálattal (úgynevezett kariotípus-analízissel) lehetőség van a kromoszóma-rendellenességek kimutatására is, amelyek szintén gyakori okok a POI hátterében.
Az elsődleges petefészek-elégtelenség kezelése
A betegség kezelését számos tényező meghatározza, így függ az életkortól, a tünetektől, illetve attól is, hogy a páciens szeretne-e gyermeket vállalni.
Nagyon fontos, hogy az elsődleges petefészek-elégtelenség nem gyógyítható, azonban tartós kezeléssel a kapcsolódó panaszok és egészségügyi kockázatok nagyon jól mérsékelhetők, a terápia pedig lehetőséget biztosít a megfelelő életminőség elérésére.
A kezelés általában a következő elemekre épül:
-
Hormonpótló terápia: A legfontosabb kezelési mód, aminek részeként ösztrogént és olyan egyéb hormonokat juttatnak a szervezetbe, amit a petefészek már nem tud megtermelni. A kezelés a menopauzáig tart és személyre szabott formában rendkívül hatásos.
-
Vitaminpótlás: Különösen fontos a POI esetén a kalcium és a D-vitamin pótlása, mert a betegségtől szenvedő nők körében sokkal nagyobb a csontritkulás kialakulásának a kockázata.
-
Életmódváltás: Mivel a hormonháztartást jelentős mértékben befolyásolja az életmód, ezért diagnózis esetén fontos odafigyelniük a pácienseknek a rendszeres testmozgásra, valamint az egészséges testsúly fenntartására.
-
Kapcsolódó betegségek kezelése: Amennyiben valakinél olyan betegséget diagnosztizáltak, amely kapcsolatba hozható az elsődleges petefészek-elégtelenséggel, annak a kezelése is elengedhetetlen a páciens állapotának javulása érdekében.
-
Meddőségi kezelés: Mivel a POI egyik szövődménye a meddőség, ezért mindenképpen ki kell emelnünk a betegség kapcsán a meddőségi kezeléseket, így például a mesterséges megtermékenyítést, amivel ez a probléma a legtöbbször áthidalható.
Gyakran ismételt kérdések
Megelőzhető az elsődleges petefészek-elégtelenség?
Mivel sok esetben a kiváltó okokra sem derül fény, ezért a betegség megelőzésére sincs lehetőség, de rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal és megfelelő életmóddal sokat tehetünk ellene.
Kiknél alakul ki nagyobb valószínűséggel a betegség?
Azoknál az embereknél alakul ki nagyobb kockázattal az elsődleges petefészek-elégtelenség, akik 35 éven felüliek, megjelent a betegség a családi anamnézisben, autoimmun betegségtől vagy genetikai rendellenességektől szenvednek, illetve kemoterápián vagy sugárterápián estek át.
Mikor ajánlott orvoshoz fordulni a POI tüneteivel?
Amennyiben három hónapig kimarad a menstruáció, de a terhességi tesztek negatív eredményt mutatnak, akkor javasolt haladéktalanul orvoshoz fordulni, mert a háttérben elsődleges petefészek-elégtelenség is állhat.
Milyen kilátásai vannak az elsődleges petefészek-elégtelenséggel élőknek?
A betegség kapcsán a legfontosabb tudnivaló, hogy tartós állapot, így a diagnózist követően a pácienseknek jellemzően a menopauzáig hormonterápiára van szükségük, de ezzel nemcsak a tüneteket, hanem az esetleges szövődményeket is meg lehet akadályozni.
A kilátások kapcsán mindenképpen fontos kiemelni a meddőség kérdését, hiszen ez a rendellenesség negatívan befolyásolja a teherbeesést, így a páciensekre ehhez kapcsolódó kezelések is várnak.
Helyreállítható a petefészek működése a kezelésekkel?
Nem, a kezelések jellemzően a tüneteket enyhítik, valamint a petefészek munkájának eredményéből származó hatásokat képesek pótolni. A petefészek munkájának helyreállítására azonban nincs hatékony kezelési mód.
Természetesen előfordulhat, hogy a diagnózis után rendszertelen menstruáció jelentkezik a kezelés mellett, ami akár a természetes megtermékenyüléshez is hozzájárulhat, de nem ez a jellemző.
Petefészek-elégtelenség vagy petefészek-kimerülés?
Gyakran hallhatjuk a POI kapcsán a petefészek-kimerülés megnevezést, de ez a mai ismereteink alapján pontatlan, hiszen a szerv sokaknál működőképes marad, de aktivitása erősen lecsökken, így pontosabb a petefészek-elégtelenség kifejezést alkalmazni.
Jelezheti egyszerű cikluszavar a POI kialakulását?
Igen, sőt korai szakaszban nagyon sok nőnél csak a cikluszavar jelzi a petefészekhez kapcsolódó problémát.
Miért fontos a hormonpótlás az elsődleges petefészek-elégtelenség esetén?
Mert a petefészek által termelt hormonok nemcsak a reprodukcióra vannak hatással. A hormontermelés leállása vagy mérséklődése hosszabb távon csontritkulást, valamint szív- és érrendszeri betegségeket okozhat.
Mindenki kaphat hormonterápiát a kezeléshez?
Nem, vannak bizonyos esetek, amikor ellenjavallt. Bizonyos daganatos betegségek, illetve trombózis esetén például nem ajánlott.
Lehet teljes életet élni elsődleges petefészek-elégtelenség mellett?
Természetesen, a megfelelő diagnózis és kezelés hatására a legtöbb páciens visszakapja korábbi életminőségét. Ilyenkor már nem befolyásolja a szexuális életet, sőt a megfelelő kezelésekkel a teherbeesés is biztosítható.
Hatással van a betegség a várható élettartamra?
Közvetlenül semmiképpen sem, hiszen kezelés mellett a szervezet folyamatai teljesen helyreállnak, jól funkcionálnak. Kezelés nélkül azonban okozhat olyan szövődményeket, amelyek negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot.
Van esély új terápiák megjelenésére az elsődleges petefészek-elégtelenség kapcsán?
Igen, folyamatos kutatások zajlanak szerte a világon, amelyek egy része újabb gyógyszeres lehetőségekre, mások a petefészek szöveti transzplantációjára épülnek, de egyre több kísérlet zajlik őssejt-kezelésekhez kapcsolódóan is.
